Ezt muszáj elmesélnem, amíg friss az élmény. Annyira nem is voltam biztos abban, hogy ez mennyire blog téma, de a tematikát tekintve maximálisan. Itt legfeljebb nem lesz következtetés 😉
Békés vasárnap este… sorozatozom… mindjárt vége a résznek, közben kiöblítem a kádat, elkezdem engedni a habos fürdőt. Vége a részemnek… beheveredek. Figyelem a légzésem, az az igazi békés, nyugodt hangulat. Aztán a semmiből jön egy gondolat, hogy milyen rossz lenne, ha a csótányok tudnának a víz alatt is létezni. Kicsit tudod meg is mosolyogtam ezt az irreális feltételezést. Hajat mosok, megfürdöm meg minden. Még mindig világbéke feeling. Kimászom… jöhet a testápoló, közben persze kihúzom a dugót. Szépen lassan elkezd lefolyni a víz, én csak illatozva örülök magamnak 🙂
És itt jön a sokk!!! Víz lefolyt, maradt némi hab. Hát mi van a habon a lefolyónál??? Na mi??? Egy döglött csótány!!!
Ennyit a megtisztultam és világbéke van érzésről… Csótánytetemet száműzöm… kezdem a zuhany megtisztulást… és azóta azon agyalok, hogy ilyen gyorsan teremtettem, vagy a tudatalattim üzent gondolat formájában???
Szerintetek???
Lőttek a békés vasárnapi szertartásnak… 🙁
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: