Ezt megint egy kicsit könnyedebb bejegyzésnek szánom, aztán meglátjuk mi sül ki belőle 🙂 Amikor elkezdem írni, csak az alapgondolat tiszta, aztán ahogy haladok, mondhatni összeáll a kép és valami egészen más lesz, mint azt eredetileg terveztem 🙂 Na mindegy 🙂
A tudatossá válás útja nem egyszerű folyamat és nem is pár napos “meló”. Azért tettem idézőjelbe, mert ezt ne úgy képzeld el, hogy felkelek, elmélkedek, csak ezzel foglalkozom egész nap és kapok fizetést érte. Ennél lényegesen szabadabb. Nálam energetikai kezeléssel kezdődött. Akkor még ismerősömhöz jártam hetente 1-2 alkalommal és általában úgy jöttem el, mint a feltöltött Duracell nyuszi 🙂 Ismeretségből barátság lett és közben jött az igényem arra, hogy ezt a fajta kezelést én is meg tudjam csinálni. Hát elmentem ennek megfelelő tanfolyamra. Csodát vártam! De tényleg! Olyan igazi felkavaró, alapjaiban megváltoztató csodás fordulatot. Ehelyett persze nem ez jött… mert hát szarból nem lehet várat építeni… Volt sok mélypont, sok felismerés, elengedés. Azt hittem, hogy király, akkor már biztos összeraktam magam 🙂 Hát nem. Ezek a mélypont-felismerés-elengedés dolgok azóta is kísérnek, hiszen bőven van mit megérteni. Na aztán erőt vettem magamon és mivel ennek a tanfolyamnak több szintje van, mentem a következőre, már felkészülve az utána következő hullámvölgyre 🙂 Viszont itt kaptam meg azt, amit az első után vártam! Hirtelen meglódult az életem, bejöttek a dolgok 🙂 Utána természetesen kicsit leültem… Mármint természetesnek vettem a jót, így értve. Hátradőltem, ha így jobban tetszik. Mert hát majd én megmutatom az Univerzumnak 🙂 Ne aggódj, nem maradtam ebben az elszállt, önelégült állapotban :))) megkaptam a lassítást… ami nálam elég határozott kézifékként jelent meg 🙂 Itt már persze visszavettem az arcomból 🙂 Néztem új tanulási lehetőség után 🙂 Jöttek a szimbólumok, kétpontozás, számsor, meditálás. Azt vettem észre, hogy elsőre, még igazán lelkesedve bármit is próbálok, működik. Aztán biztos elbízom magam, mert a kezdeti lendület és hit megint csak befékeződik…
És akkor jön az elmélkedés, hogy miért??? Na ilyenkor kell a telefonos segítség 🙂 “Csajok, én ezt nem értem…” Itt szoktam kapni ötleteket, elméleteket, amikből kihámozom azt, ami igazán passzol. Alszom rá, és másnap leesik a tantusz 🙂 ( és írok egy blogot? )
Mindig te vagy a lényeg! A saját hited! Mindegy mit próbálsz, milyen úton indulsz el, meg fogsz érkezni! Egyszerűen nem tudod elrontani, mert az Univerzum terelget! Csak hagyd magad, ne ellenállj. Bármilyen úton is jársz, energiákat mozgatsz meg. Amilyen rezgés szinten vagy, azt fogod bevonzani. Mást egyszerűen lehetetlen!
És még egy fontos dolog. Ne a módszerben higgy, hanem SAJÁT MAGADBAN! Ez ad neked erőt, ez visz előre, ez teremti meg a csodádat. Mert így a fókuszod magadon van, magadnak adsz energiát és így érheted el, amit szeretnél. Csináld a dolgod, éld az életed, simulj bele, értsd meg a miérteket és engedd el. Ennyi az egész. Persze, a gyakorlatban nem ennyire egyszerű a helyzet, megélni, megtapasztalni kicsit bonyolultabb, de a fő irányvonal ennyi. Mindig te vagy a központ, a kiindulópont. Csak olyan történhet veled, amit a lelked meg akar tapasztalni. Ezért én azt gondolom, hogy ha a lelkedet megismered és megérted, akkor fogod tudni igazán “irányítani” az életed. Legyen meg benned az összhang. Tudod, amikor igazán ismered magad, tudod milyen vagy. Ehhez az állapothoz is úgy tudsz eljutni, hogy megtapasztalod, hogy mi az, ami nem te vagy. Kellenek a pofonok. Sajnos tényleg kellenek. Lesznek mélypontok, lesznek rossz napok-hetek, lesznek elszörnyülködések. De ugyanígy lesznek boldog időszakok 🙂 Mert ahogy fenn, úgy lenn!!! Az emberekhez, párkapcsolathoz, emberi kapcsolathoz való hozzáállásom változott rengeteget. És mindenképp hasznomra vált! Szóval, igen… hálás vagyok a pofonokért, a nehézségekért, mert általuk tanultam meg értékelni a jó és könnyebb időszakot 🙂 Mert az tuti, hogy BOLDOGSÁGRA születtünk és arra, hogy ÉLJÜNK, LÁSSUNK, ÉREZZÜNK, TAPASZTALJUNK! És mindez velünk, általunk lesz kerek egész 🙂
Pont hajnalban volt hasonló storym… 🙂 Megállás nélkül a we wish you a merry christmas ment a fejemben…
Ilyenkor hagyd. Ne ellenállj, egyszerűen csak hagyd végigfutni a zenét, gondolatot, a duruzsolást. A tedd fel magadnak a kérdést nálam jó módszer, ez a “mi lesz a következő gondolat”. Na itt tuti, hogy lesz egy pillanatnyi hatásszünet. Ez a cél. Eleinte szó szerint pár pillanat, aztán megindul a gondolatfolyam, de idővel, gyakorlással hidd el, hogy egyre tovább lesz ilyen “üresjárat”.
A meditációk közben nálam is vannak elkalandozások… Tudod, képzeld el, amint magadat nézed felülről, menj feljebb és ilyenkor már javában a háztetőknél vagyok… Ettől nem lesz kevésbé hatásos.
Nincsen semmi gáz, ne mérgelődj. A hatásszünetet az utcán, bkv-n, bármikor gyakorolhatod. Csak tedd fel magadnak a mi lesz a következő gondolat kérdést 🙂
Várj,talán rosszul fogalmaztam. Mi van akkor,amikor-gondolom már hallottad ezt- képzelj el ezt,képzelj el azt…magyarul: vizualizálj,tartsd fenn,vagy alakítsd így,úgy,amúgy…na,nekem ez nem megy,ilyenkor mi a szitu,vagy miért van ez?
Vagy pl. amikor próbálok (tudom,rossz szó) ellazulni,és koncentrálni vmire,folyamatosan duruzsol az agyam…vagy megy egy zene folyamatosan,nem tudom leállítani…
Most voltam egy tanfolyamon,ahol pont ez lett volna a lényeg,és nálam itt bukott el a történet,és marha ideges vagyok emiatt.
Akarattal szerintem nem tudod megszelidíteni. Vagy csak nekem nem sikerült? Az elméd fontos, hiszen ez tart életben, ezért felelős. Arra kell odafigyelned, hogy ne ez irányítson, ne azonosítsd magad vele. Gyakorlatban ez nálam úgy néz ki, hogy amikor feldühödök, akkor kb 10 percig hagyom magam tombolni, hisztizni, aztán próbálom megérteni, hogy miért is vagyok dühös? Az esetek túlnyomó többségében az okoz fennakadást, hogy a figyelmet nem én kapom ( vagyis energiát ). Amint erre rájövök, azonnal megértem, hogy ez egos hiszti. Azt hiszem ez a lényege, hogy átlásd, hogy mi miért történik és ha megérted, akkor már máshogy tekintesz a szituációra.
Meditáció. Régebben nem szerettem… Egyszerűen untam, nem jött át a lényeg 🙂 Aztán valahogy nem is tudom. Ráéreztem? Vagyis akkor sikerült elérnem azt a meditatív állapotot 🙂 Rengeteg vezetett meditáció van a youtube-on. Nálam az egyik meghatározó a Domján Laci féle Sziget. Miközben hallgatom, olyan érzés, mintha rendesen belealudnék, viszont amikor vége, akkor jövök rá, hogy nem 🙂 Konkrétan feltölt 🙂 Ez az egész kb 20 perc, ezért is tetszik 🙂 Majd idővel át tudsz térni a nem vezetett meditációra is és az időt sem fogod úgy érzékelni.
Halihó!
Arra lennék kiváncsi,hogy te hogy állsz az elme “megszelídítésével”? Tanultál erre valamit? Hogyan meditálsz?