Beszélgetés Másik Felemmel

Napok óta azon agyalok, hogy mi is legyen a következő téma… Rengeteg ötlet van a fejemben, de persze egyik sincs teljesen körbejárva.

Gondoltam elkezdek írni, aztán majd alakul valami 🙂

Mostanság leginkább az irigység, önzőség, birtoklási vágy az, ami körbevesz. Rettenetesen ki tud hozni a sodromból! Ideje lenne mindenkinek megértenie egy alapvető igazságot. Az univerzumban ha akarod, ha nem, működik az adok-kapok törvény. Nincs benne semmi időszerűség, semmi egyéb biztos pont, mint az, hogy bármit teszel, mondasz vagy gondolsz egyszer úgyis visszajut hozzád! Tényleg. Ha magadnak akarsz jót, neked is jót kell tenned. Ahhoz, hogy tudjál kapni, meg kell tanulnod adni. Ezek azok az alap bölcsességek, amiket meg kell tapasztalnod, mert addig úgysem hiszed el. Nem csak nekem nem hiszel, hanem senkinek. És ez így van rendjén. Minden megtapasztalás akkor lesz a tied, akkor ivódik be a gondolkozásodba, amikor az életben, a saját bőrödön érzed át.

Nézzük a birtoklási vágyat. Ez egy alapvető túlélési ösztön, ami mindenkiben ott van. ( Ha nem akarod magadénak a táplálékot, akkor meghalsz. Viszont a későbbiekben ezen felül kell emelkedned. ) Amíg csak az anyagi világot ismerjük el, mint létezőt, addig ez lesz az egyik legmeghatározóbb ösztönünk. Mert mindent magunknak akarunk, a sajátunknak tudni. Az mellékes dolog, hogy éppen szükségünk van-e rá… csak legyen a miénk. Mint a kisgyerekek a játszótéren. Hiába nem használja a homokozó lapátot, amint egy másik kölök szeretne vele játszani, azonnal kell. Mivel ők még nem játszák meg magukat, természetesen kijön az ösztön… Az enyém, nem adom… Meg kell nekik tanítani, hogy attól még, hogy a másik gyerek játszik vele, az övé marad, nem lesz semmi baja. Sőt, ha hoz egy vödröt, akkor akár együtt is játszhatnak…

Ezt is, mint minden alapvető emberi tulajdonságot, még kisgyermek korban lehet “finomítani”. A személyiség 2-3 éves korig formálható, utána sem reménytelen, csak borzasztó nehéz. A mai felnőttek foggal-körömmel harcolnak azért, hogy megszerezzenek egy újabb felesleges kacatot. Új tévé, egy huszonharmadik sál, stb… De minek???? Már annyi ember elmondta előttem, hogy nem a tárgyak adják a boldogságot és az elégedettséget! Ha te magad, ott a lelkedben nem vagy rendben, akkor teljesen mindegy mit, mennyit és mennyiért veszel meg. Sosem lesz elég. Ne birtokolni akarj, mert nem ez lesz a kulcs. Főleg, ha személyt akarsz birtokolni… 

Amikor a párodat akarod kisajátítani. Ez persze mindkét nemre igaz. Eleinte én is rettenetes hisztiket voltam képes levágni egy kis apróságon. Természetesen nem az volt a baj, hogy például máshogy áll a kanál, mint kéne. Hanem az, hogy nem én kaptam a figyelmet… Az energiát… Ahogy felléptem erre a spirituális útra, megértettem, hogy ez volt a baj igazi forrása. Aztán elkezdtem tanulni ezt a figyelj magadra dolgot. Azóta már megkapom magamtól azt a figyelem energiát, amire szükségem van. És ez nem azt jelenti, hogy a Másik Felemtől nem esik jól! Csak már egyikünkön sincs az a nyomás, hogy a másiktól várjuk el. Ha kényszerítesz valamit, akkor az úgysem az igazi…

Annyira összefügg minden mindennel. Amint elkezdesz befelé fordulni, már máshogy látod a világot magad körül. Amikor nem az ego irányít. Hanem te irányítasz. Hát nem ezt akarjuk mindannyian? A saját életünket saját magunk irányítani? Meg kell találni itt is az arany középutat. Éld a saját kis életedet, sodródj amikor sodródnod kell, de tudd mindig hogy merre tartasz!

 Akik egy közösségben élnek, legyen az család, munkahely, bármi, egy energián osztoznak. És amikor a közösségen kívülre adod a te saját figyelem energiádat, akkor ott benn “joggal” róják fel neked… Pedig akik ott benn vannak, nem kapnak kevesebbet! Nem előlük veszed el! Nincs olyan, hogy kifogyott ez a fajta energia készlet. Ez végtelen… Gondoltál már arra, hogy a családokkal, párokkal kapcsolatban miért hangsúlyozzák, hogy figyelj oda a másikra? Hát ezért. Valahogy úgy kell manőverezned, hogy a figyelem energiádat elsősorban magadra irányítsd, mert így ki is tudod sugározni. Nem teljes egészében a másiknak adni, mert akkor te vagy az, aki “lemerül”. Nagyon sok pár a szakítás után érzi, hogy mennyire fáradt. Azért vagy fáradt, mert nem figyeltél magadra. Ezért is mondják azt, hogy minden változást magaddal kezdj. Mert a saját világodból te vagy a kiindulópont. Általad lesz. Ha te nem vagy rendben, akkor a világod hogy lehetne rendben? 

A másik dolog ami hatalmas erőt képes adni, az a hit. Itt is elsősorban magadban kell hinned. Ne a másiknak add ezt a teremtő energiát! Nagyon szép és jó dolog, amikor fenntartások nélkül hiszel a partneredben, gyermekedben, kollégádban vagy bárkiben. De először magadban kell hinned! Benned is megvan ugyanaz a képesség, mint bárki másban!!! Az univerzum neked is működik! Emlékszem, az egyik közösségi oldalon volt olyan kérdés, hogy milyen vallású vagy, miben hiszel. Gondolkodás nélkül írtam, hogy magamban 🙂 Amikor hiszel magadban, ez a hit neked ad erőt… ezáltal tudsz nyitni; amint befelé hiszel, kifelé is tudsz. 

Ha bizalmatlan emberrel találkozol, akkor ő valójában magában nem bízik. Nézd csak meg a féltékenység-hűtlenség témakörét. Ha magadban nem vagy biztos, akkor a párodban hogy lehetnél? Mindig azt mondják az okosok, hogy ha megérkezik egy harmadik személy, akkor elsősorban a gond a két ember közötti kapcsolatban van. És ez valóban így van! Borzasztó fontos, hogy ismerd magad, a motivációidat, a miérteket. 

Boldoggá akarod tenni a körülötted élőket? Nagyon jó! De először magadat tedd boldoggá. Értsd meg, hogy amit másoknak akarsz adni, először saját magadnak kell és rajtad keresztül, kisugárzik másokra. Így lesz rend. Minden játszmázás az energiáért megy. Ha van elég energiád, van elég erőd. Lépj túl az ego uralta korlátokon, legyél tudatosabb. Ha ez egyedül nem megy, keress valakit, aki segít. Tudod, kezeltesd magad :)))

A sok meditációs szöveget, ha végighallgatod, mindig ez van. Magadba juttasd el, amit szeretnél és utána képzeld el, ahogyan az sugárzik belőled. Mert mindig, minden belőled fakad!!!